Július - 2018
H K S C P S V
  01
02 03 04 05 06 07 08
09 10 11 12 13 14 15
16 17 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31  

 

A Kassai Kereskedelmi Főiskola (1939 – 1944) iratainak feltárása
Beszámoló a Nemzeti Kulturális Alap 3550/00086. sz. pályázatának teljesítéséről


A Kassai Kereskedelmi Főiskola iratainak feltárására benyújtott pályázat támogatásáról 2013-ban döntött az NKA Közgyűjtemények Kollégiuma. A pályázat megvalósításának határideje eredetileg is a tavalyi évre esett volna, azonban a pályázat teljesítője– Zsidi Vilmos levéltárvezető - halasztást kért 2013 októberében, amit az NKA jóvá is hagyott. A megvalósítás érdemi részét ez a tény nem befolyásolta, mert a maga a megvalósítás a pályázathoz benyújtott tervezet szerint haladt, az abban meghatározott időbeli ütemezéssel.
Az előzetes anyaggyűjtés során minimális könyvészeti anyag (évkönyv, tanrend) került elő hazai közgyűjteményekből a témával kapcsolatban, ami fokozta a Kassán őrzött iratanyag iránti érdeklődést.
A helyszíni forrásfeltárásra 2014. március 30. – április 3. között került sor a Kassai Állami Területi Levéltárban (Štátny oblastný archív v Košiciach). A hét öt munkanapjából csak négy állt rendelkezésre a levéltár kutatószolgálati rendje szerint. A munka biztonságos elvégzése, a maximális időkihasználás érdekében már vasárnap Kassára utaztam.
A levéltári kutatást nagyban segítette az anyag referense. A már előkészített teljes anyag (8 doboz) birtokában folytattam a jegyzékelést, illetve a fontosabb iratok fotózását. A munka eredménye a 272 tételt tartalmazó jegyzék, valamint a 164 db iratról készült közel 1000 db digitális fényképfelvétel. Tekintve a levéltár által a fondban őrzött 514 db iratot, ez jelentős ( 52 %-os) feldolgozottságnak számít.
A Maďarská kráľovská štátna vysoká škola obchodná v Košiciach, 1939 – 1944 fond a Kassai Magyar Kir. Áll. Kereskedelmi Főiskola 1939 – 1944 regisztratúra jellegű, valamint csekély mennyiségű vegyes anyagait tartalmazza, 2 db korabeli iktatókönyvvel. Az iktatott iratok közül a tanári testület üléseinek 30 jegyzőkönyvét sikerült beazonosítani, a ténylegesen készült jegyzőkönyveknek valamivel több, mint a fele lehet. (A tanárok és egyéb személyzet, valamint a hallgatóság nyilvántartásait nem őrzi a levéltár. A törzskönyvek vagy azok egy része valószínűleg a Budapesti Gazdasági Főiskola zuglói irattárában megvannak.)
Amint a mellékelt jegyzékből is látszik mind az iktatókönyvek, mind pedig az iratok sorozata hiányos. Erre a helyszínen nem kaptam magyarázatot. A Főiskola épületét (Kovács utca /Kováčka/ 26. 1945-ben egy mezőgazdasági hivatal vette birtokba, a jelenleg ismert iratanyagot tőlük vette át a levéltár 1962-ben. Ekkor történt az első alapszintű rendezés. A darabszintű rendezésre és a részletes leírásra 1995-ben került sor. A hiányok, illetve néhány irat pusztulásának (a jegyzőkönyvek egy része fénymásolatban van besorolva!), oka nem ismert.
A szakmai tapasztalatok közül ki kell emelni, hogy a pályázat keretében megvalósított forrásfeltárás jelentősen hozzájárul a két világháború közötti magyar felsőoktatás intézményhálózatának megismeréséhez. Tovább bővíthetjük ismereteinket a Horthy-korszak közgazdasági felsőoktatásának témakörében. A kassai, a budapesti és a kolozsvári intézmények mellől már csak az Újvidéki Keleti Kereskedelmi Főiskola iratainak a feltárása hiányzik. A Kassai Kereskedelmi Főiskola iratainak segítségével példát láthatunk egy, a területi revízió során felállított magyar intézmény mindennapi életére, különösen is az alábbi témakörökben: az intézményi elhelyezés (épület), a hallgatók elhelyezése (internátusok), hallgatói kihágások és fegyelmi ügyek, ösztöndíjak és hallgatói támogatások, a tanárok megbecsültsége a helyi társadalomban, a protekció érvényesülése a tanári kinevezések, a hallgatói felvételek ügyében. Külön is ki kell emelni a Turul Szövetséghez történő viszonyulást, amelynek „viselt dolgai”-t egy a miniszterhez címzett hosszabb igazgatói levél elemzi. (Ld. 849/1941-42. sz. irat.) A forrásfeltárás példa arra is, hogyan lehet a szétszakított hungarika anyagot virtuálisan egyesíteni.

Az iratokról készült jegyzék – a közgyűjteményi portál beindulásáig – a http://leveltar.uni-corvinus.hu/ oldalon a „hírek” menüpont alatt, valamint a Magyar Levéltári Portálon http://mlp.archivportal.hu/ hozzáférhető. Az iratanyagról készült képek, adatvédelmi okokból, s mert a kassai levéltártól sincs rá engedély, nem publikálhatók.

A Hungarika-jelentést a Magyar Nemzeti Levéltár részére EL/38/2014. sz. alatt elküldésre került.

A projektet az NKA mellett támogatta a Budapesti Corvinus Egyetem, valamint a BKTE Alapítvány. Köszönet érte mindenkinek!

Az iratjegyzék ide kattintva érhető el.

Budapest, 2014. június 4.
Zsidi Vilmos

„A közgazdasági akadémiák szerepe és helye a hazai közgazdasági felsőoktatásban 1857 -1945”

A Nyitott Levéltárak programsorozat keretében, a Levéltárak Őszi Fesztiválja rendezvényekhez kapcsolódva került megrendezésre a Budapesti Corvinus Egyetem I. Levéltári Napja 2012. október 30-án. A rendezvény két programja a konferencia és a kapcsolódó mobil kamara kiállítás volt, mindkettő helyszínéül az Egyetemi Tanácsterem szolgált.
A rendezvény aktualitását az adta, hogy negyed százada, 1987-ben alakult meg az (akkor Marx Károly Közgazdaságtudományi) Egyetem Levéltára. Az intézmény fennállása alatt a levéltári anyag majdnem háromszorosára nőtt, két új levéltári raktár épült, 12 levéltári kiadvány jelent meg. Az iratanyagot száznál is több kutató használta. Az elmúlt évtizedben a Levéltár több mint 11 millió Ft pályázati támogatást nyert el. A BCE Levéltára az anyag mennyiségét, feldolgozottságát tekintve az első 3 hazai felsőoktatási levéltár közé tartozik. Komoly szakmai elismerés volt, hogy e Levéltár vezetője két cikluson át (2001-2009) töltötte be az egyetemi levéltárakat tömörítő szakmai szervezet (Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség, FLSZ) elnöki tisztét. A 25 éves munkának és fejlődésnek az eredményeit szerettük volna méltó módon és megfelelő színvonalon megünnepelni a levéltári nap megrendezésével. A rendezvény tematikája és programja nem csak az egyetem közvetlen előd, illetve jogelőd intézményeinek a történetét ölelte fel, hanem olyan magyar intézmények emlékezetét is felidézte, amelyeknek nincs közvetlen jogutódja. A konferencia így, kissé talán rendhagyó módon, nem az elért, fent vázolt eredmények méltatásával foglalkozott hangsúlyosan, hanem a „Kereskedelmi akadémiák szerepe és helye a hazai közgazdasági felsőoktatásban 1857 -1945” történeti témát járta körbe tudós és neves előadók segítségével. A téma aktualitását fokozta, hogy 2012-ben több „kerek” évfordulóról is megemlékezhettünk: 155 éve kezdődött a közgazdasági - kereskedelmi tárgyak oktatása a Joseph Polytechnikumban (1857), 155 éve hozták létre a Pester Handelsakademie-t, 100 éve alakult a Fiumei Kiviteli Akadémia (1912-1918) 70 éve kezdte meg működését az Újvidéki Keleti Kereskedelmi Főiskola (1942-1944).
A felkért előadók közül dr. Bősze Sándor igazgató nem tudott személyesen részt venni rendezvényen, azonban előadásának összefoglalóját elküldte, ami az előadások cím alatt megtalálható. A program szerinti hét előadásból tehát hat hangzott el a helyszínen.
A rendezvénynek különös hangsúlyt adott, hogy azt dr. Rostoványi Zsolt rektor nyitotta meg, jelenlétével megtisztelte más illusztris személyek mellett dr. Gyimesi Endre miniszteri biztos, Gorjanác Radojka az EMMI Levéltári Osztályának vezetője, dr. Lakos János vezető levéltári szakfelügyelő, az egyik levezető elnök pedig dr. Molnár László az MFLSz elnöke volt.
Az előadásokat teljes terjedelemben hangkazettára rögzítettük, az összefoglalók a következő oldalon hozzáférhetők a programról készült fényképekkel együtt.

A konferenciát mobil kamara kiállítás egészítette ki, amelyen látható volt a az első hazai közgazdasági szakemberképző intézet, a Collegium Oeconomicum alapító dokumentuma. (Mária Terézia királynő jóváhagyja Esterházy Ferenc alapítványát a szenci piarista kollégium számára és további évjáradékokat rendel hozzá (vörös bársonykötésű füzet pergamenlapokkal, 35×26 cm, függőpecsétje fatokban), Bécs, 1763.09.14. Jelzet: Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Archivum Provinciae Hungariae vetus (I.1.a), Diplomata fundationum collegiorum nostrorum, n° 27.)

A másik kiállított kötet az egyetemi arculathoz kapcsolódó corvina volt, amelyet Budáról a törökök vittek hadizsákmányként Isztambulba 1526-ban, majd 19. század végén az orosz-török háború idején a magyar ifjúságnak adtak vissza, azok politikai kiállása miatt. A hallgatók a Budapesti Tudományegyetem Könyvtárában helyezték a többi, törökök által visszaszármaztatott corvinával együtt. (A római császárok élete Hadrianustól Numerianusig 117-283/ Historiae Augustae scriptores. Jelzet. ELTE Egyetemi Könyvtár Cod. Lat. 7.)
A kiállításnak előre nem tervezett, de hatásos mozzanata volt, amikor megérkezett kytahiai egyetem delegációja. A Dumlupinar Universitesi, Turkey-ről ez alkalommal hárman ismerkedtek meg, dr. Szögi László szakszerű tolmácsolásában a magyar történelem érdekes, a kiállított kötethez kapcsolódó epizódjaival. (Prof. Dr. Kaan Erarslan, rektorhelyettes, Prof. Hasan Gocmez, rektori tanácsadó, valamint Dr. Oktay Sahbaz, oktató, nemzetközi ügyek koordinátora.)
A rendezvényen megjelent mintegy félszáz résztvevő érdeklődése felkeltette az igényt arra, hogy a 2013. jubileumi évben, amikor 250 éves évfordulóját ünnepelhetjük Collegium Oeconomicum megalapításának (1763) megrendezzük a BCE archívumának soron következő, II. Levéltári Napját.

A program, az előadások anyagai, valamint a képgaléria ide kattintva érhető el

 

Megújult az 1953. évi államvizsga jegyzőkönyv

Az Egyetemi Levéltár a közgazdasági felsőoktatás intézménytörténetére, illetve az ezredfordulótól az integrált egyetem (BKÁE, BCE) történetére vonatkozó iratokat gyűjti. A levéltári anyag legértékesebb és legfontosabb részét képezik a vezető testületi ülési jegyzőkönyvek, valamint a központi hivatalok iratai mellett a különböző hallgatói személyi és tanulmányi nyilvántartások. A levéltár azonban nemcsak passzív őrzője az iratoknak: a bekerült anyagot a levéltárosok rendszerezik, segédletekkel látják el, továbbá lehetővé teszik – jogszabályi keretek között – az ügyvitelű vagy tudományos célú kutatást. A levéltári munka azonban még itt sem ér véget. Ahhoz, hogy az iratok hosszú távon is fennmaradjanak speciális raktári és őrzési körülményekről kell gondoskodni. A megfelelő és stabil hőmérséklet és páratartalom biztosítása mellett is előfordulhat, hogy egy-egy iratcsoportot restaurálni kell. Ez pedig – mivel általában nemcsak egyszerű – kötészeti munkát igényel, nagyon költséges megoldás. Nem véletlen tehát, hogy a restaurálásokhoz rendszerint külső forrásokat is szükséges bevonni. Így történt ez az 1953-ból származó az Egyetemi Levéltárban őrzött államvizsga jegyzőkönyvek esetében is. A Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Kollégiumának 2004. és 2011. évi összesen 900 ezer Ft-os pályázati támogatásával sikerül újjávarázsolni a két kötetet.

Miért is fontos ez a két vaskos kötet? Az ilyen típusú hallgatói nyilvántartások megjelenése az 1948 utáni felsőoktatási reformmal kapcsolatos. A fordulat évét követően alapvetően megváltozott a felsőoktatás szerkezete s vele változtak a tartalmi követelmények is. A közelmúltig hatályos szabályozás 1952-ben jelent meg (1032/1952. (IX. 27.) MT határozat az államvizsga és diplomaterv rendszeresítéséről). Megjelent: Magyar Közlöny 1952/71 (IX. 27.) A javaslatot eredetileg a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének agitációs és Propaganda Osztálya tette 1952. augusztus 21-én, Darvas József –akkor éppen – közoktatásügyi miniszter előterjesztésében. Egy hónappal később a Minisztertanács is elfogadta a szöveget (MT 453. [teljes] ülés 1952. szept. 26. 19. napirendi pont). A közelmúltig meghatározó rendeletet az 1950-es években kétszer módosították (1062/1955. (VII. 6.) MT határozat, 1034/1956. (V. 16.) MT határozat, az államvizsga és a diplomaterv rendszeresítéséről szóló 1032/1952. (IX. 27.) MT határozat módosításáról.

A fenti szabályozások értelmében az 1952/53. tanévtől kezdődően felsőoktatási oklevelet az a hallgató kaphatott, aki államvizsgát tett, (vagy diplomatervét sikeresen megvédte). Az államvizsga célja annak megállapítása volt, hogy a hallgató rendelkezik-e azokkal az ismeretekkel, amelyek az oklevél alapján betöltendő munkakörének ellátásához szükségesek. Az államvizsgát állami vizsgáztató bizottság előtt kellett letenni. Államvizsgára csak az volt bocsátható, aki abszolutóriumot szerzett. A vizsgákra külön államvizsga időszakot jelöltek ki, a teljesítésre, a végbizonyítvány megszerzésétől két év állt rendelkezésre. Marxizmus-leninizmusból kötelező volt vizsgázni, a többi tárgyat az illető felsőoktatási intézmény felett felügyeletet gyakorló miniszter határozhatta meg. Az államvizsgák nyilvánosak voltak.

 

A Közgazdaságtudományi Egyetem első államvizsgáit 1953 nyarától tartották. Négy tantárgyból kellett számot adni a fent említett ideológiai tárgy mellett kötelező volt még mindenki számára a politikai gazdaságtan. A vizsgák a témaköröknek megfelelően különböző napokra estek. A vizsgabizottság egy elnökből és két tagból állt. A tantárgyakhoz meghívott vizsgáztatókat rendeltek, az „egyetemi szervek”, illetve a minisztériumok is jogosultak voltak „ellenőrző kiküldöttek” delegálására. Így minimum 5-6, de volt olyan vizsga is, amelyen 9 vizsgáztató vett részt összesen. Az államvizsga jegyzőkönyv tartalmazza még a tételeket, és a kiegészítő kérdéseket és azokra adott érdemjegyeket is. Végül lehetőség volt még néhány sorban a hallgató feleleteinek összefoglaló értékelésére, ezt követte a szak, valamint a megszerzett képesítés megnevezése. A korszakra jellemzően ez sem volt teljesen egységes, mert az alábbi fő variációkkal találkozhatunk egyetlen államvizsga időszakon belül: „közgazdaságtudományi”, „közgazdász”, „okleveles közgazda” képesítés. Lehetőség volt a jegyzőkönyvben „külön vélemény” megtételére, amivel a vizsgáztatók csak elvétve éltek.

Oklevelet a sikeres államvizsga letételét követően kapott a hallgató.

A bemutatott jegyzőkönyv nemcsak ezért érdekes, mert a marxista rendszerű és ideológiájú közgazdasági képzés első államvizsgáit dokumentálja, hanem azért is, mert a feltett kérdéseken keresztül az egész korszak felfogásának, szellemiségének lenyomata az elitképzés területén.

Utolsó frissítés: 2016.07.28.